Milyen tényezők alapján történjen a komposztáló kiválasztása?

A legtöbben talán bele sem gondolunk, ám fejenként több mint 300 kilogramm szemetet termelünk évente, amelynek egy jelentős része házon belül is könnyedén újra felhasználható. Ezzel pedig nem csak a környezetünket óvjuk meg a felesleges terheléstől, hanem kiváló talajtápanyagot is készíthetünk.

Ráadásul ehhez nincs szükség sok mindenre, elegendő egy optimális méretű komposztáló beszerzése. Mielőtt azonban vásárlásra adnánk a fejünket, nagyon fontos alaposan áttanulmányozni, milyen anyagok kerülhetnek majd a tárolóba. Ellenkező esetben ugyanis hamar a kedvünket szegheti a kellemetlen szag, vagy épp a rágcsálók megjelenése. Az első és legfontosabb tudnivaló ezzel kapcsolatban, hogy a komposztáló önmagában nem helyettesíti a kukát. A túlságosan zsíros, állati eredetű hulladékok, készétel maradékok bekeverése mind-mind rohadáshoz vezethet, hiszen a magas hőmérsékleten ezek az anyagok nem a vártnak megfelelően bomlanak le. Aranyszabály, hogy csak az úgynevezett barna, illetve zöld anyagokkal dolgozzunk.

Ilyen például a faforgács, a szalma, de a frissen vágott fű és a konyhai zöldhulladék is a komposztáló belsejébe való. A felhasználat anyagok mellett azonban az is kardinális kérdést jelent, milyen szempontok alapján történjen meg a tároló kiválasztása és összeállítása. Ehhez meg kell vizsgálnunk, mekkora kapacitásigénnyel számolhatunk. Ezt két dolog befolyásolja, egyrészt az, hogy milyen nagy földterületen termesztünk növényeket, illetve mennyi hasznosítható hulladék keletkezik nálunk. Ezeknek az információknak a tükrében már könnyen megállapíthatjuk melyik komposztáló lesz számunkra a legmegfelelőbb. Amennyiben hosszú távra tervezünk, akkor mindenképpen a műanyagból, vagy téglából készült változatok valamelyike mellett határozzunk. Egy ilyen komposztáló ugyanis hosszú évtizedekig ellátja majd a feladatát.